Totó-Lottó 1991-es kártyanaptár
Amióta széles tömegek tudják otthonról is követni az meccseket és a különféle sporteseményeket, azóta a szerencsejáték egyik fontos oldalága lett az adott mérkőzés eredményére való fogadás megtétele. Hazánkban először 1947-ben lehetett totó szelvényt kitölteni, amikor emberek százezrei ültek a recsegő rádiók előtt és hatalmas izgalommal várták egy-egy meccs végeredményét.
Az igazi fordulat az 1948-as londoni olimpia után következett be, amikor Magyarországon is nyugat-európai minta szerint alakították ki a sportfogadás rendszerét. Így már nem csak lottón és lovin lehetett egy pár szerencsés ikszel nyereményhez jutni, hanem ha megtippeltük helyesen egy mérkőzés eredményét, akkor is szép summa nyomhatta a markunkat.
1950-ben megnyíltak a Totókirendeltségek, ahol mindenki megvásárolhatta a szelvényeket. Sokan ekkor arra számítottak, hogy a hagyományosnak mondható lottó és lovi el fog tűnni, hiszen abban az időben az „embersortokra” való fogadás jelentette a legnagyobb slágert.
1956-ban a forradalom idején nyolc hétig nem lehetett sportfogadásokat kötni, amely az egyetlen szünet volt a játék hazai történetében.
1964-ben nagy változást hoztak a játék életében. Március 8-án lett lebonyolítva a legutolsó 12 főmérkőzésből álló fogadás, melyet a 13+1-es forma váltott fel.
A rendszerváltás után a hazai sportfogadás, a totó, és a lottó átkerült a Szerencsejáték Zrt. jogkörébe. Ezt követően a 90-es évek elején megszűntek a kézi feldolgozású toto és lottó szelvények, melyeket a gép feldolgozásúak váltottak fel.